30 felett az embert már érhetik meglepetések a tükörbe nézve, amikor megjelennek az első ráncok, az első ősz hajszálak. Sokan ezt úgy értelmezik, hogy ez már az öregedés jele. Nem szükségképpen van ez így, de vajon mi zajlik a háttérben?
A hölgyek körében gyakrabban jelentenek problémát az első szemkörnyéki ráncok, vagy az ősz hajszálak megjelenése. Természetesen a férfiaknál is jelenkezhetnek 30 felett a szarkalábak, vagy a tekintélyt parancsoló őszülő halánték megjelenése. Az öregedés, stressz, kialvatlanság, magánéleti problémák, túlórázás szoktak lenni a fő okok amiket megjelölünk. Az is megfigyelhető, hogy a nők általában előbb kapcsolják be a vészjelzőt, mint a férfiak.
Általánban az öregedést csak a külső jegyekből vesszük észre, miközben szervezetünk egészét érik öregítő hatások, mint a mozgásszegény, ülő foglalatosságokkal járó életmód, amely leggyakoribb kiváltója a súlynövekedésnek, mozgásszerveink és keringésünk ellustulásának. A rohanó életmódból és az állandó időhiányból eredően könnyen elcsábulhatunk a készen vásárolt megoldások felé mint a szépészeti beavatkozások, pl. a botoxinjekciós kezelés vagy egyéb fiatalító kezelések.
A rohanásnak persze van egy - szerintem - sokkal károsabb vonatkozása is. Ilyenkor az embernek nincs ideje végiggondolni, megélni ami történik vele.
Gyakori szituáció, hogy idősebb hozzátartozóink, munkatársaink által hajtogatott gondolatok, panaszkodások, véleményeket annyiszor halljuk, hogy azok beépülnek a tudatunkba, szóhasználatunkba. Ezek a gondolatok akár generációkon keresztül fertőzik az emberek gondolkodását.
Ha ezek a gondolatok határozzák meg a saját öregedéssel kapcsolatos gondolatainkat is, akkor mi is"beálltunk a sorba". Egy nap benézünk a tükörbe, fáj valamink a reggeli ébredéskor, eszünkbe jut amit az általunk véleményformálónak kinevezett személy mondott és már nem is keresünk, nem gondolkozunk tovább.
Innentől már tudjuk mit gondoljunk és ugye az öregedésről "mindenki tudja" hogy elkerülhetetlen, és nem lehet vele mit tenni.
Ugye milyen érdekes így megnézni a dolgot?
Önnel ez még nem fordult elő, igaz?
Nyilván igaz az, hogy a testünk egy ideig fejlődik, növekszik, fiatalon sokkal inkább összpontosítja a testünk az energiáit a saját struktúrájának az építésére.
Ebből kifolyólag - 30 éves kor körül, valóban megváltozik az anyagcserénk, de ez nem jelenti azt hogy innentől törvényszerűen a hanyatlás útjára kellene lépnünk.
Bőrünk testünk tömegének 10-15%-át adja ki. Az elhízásból adódó zsírfelhalmozódás, bűrünk megnyúlása, a méreganyagok okozta narancsbőr, a mosószerek, tisztítószerek okozta vegyi terhelés mind mind a bőrünket támadják. Nem véletlen, hogy az öregedés jelei a bőrünkön is jelentkeznek. Mint általában a probléma itt is a felszín alatt lapul.
De Ön nyilván ebbe nem fog ilyen formában belenyugodni, hiszen már önmagában az, hogy olvassa ezt a cikket, az is azt mutatja, hogy Ön elémegy a problémáknak, és tenni akar azért, hogy változtasson ezeken a folyamatokon.
Eltekintve ettől a "mentális, gondolati fertőzéstől", mégis milyen tényezők, milyen külső és belső változások zajlanak a testünkben amelyek aztán az öregedéshez vezetnek? Aki azt várja hogy a következő sorokban valami hihetetlen új dolgot fogok leírni, az téved.
Fejlődés, növekedés
Ahogy átlépjük a harmadik X-et, alkatunk, magasságunk, testünk fő tulajdonságai kifejlődtek. Nyilván megfigyelhető az öregedéssel összefüggésben hormonális változás is. Legtöbb esetben ilyenkor az ember már nem tanul, inkább a hétköznapokat tapossa karrierjének építése közben.
Általában ilyenkor érzik azt sokan, hogy "bedarálják a hétköznapok".
Mozgás
Egy gyermek jó esetben egész nap szaladgál, mozgásban van. Jó esetben rendszeresen sportolunk is, hiszen a mozgásigényünk ebben a korban szinte kielégíthetetlen. Ahogy befejezzük az iskolát és átléptük a már előbb is emlitett bűvös harmadik X-et, munkánkból, életmódunkból kifolyólag egyre kevesebbet mozgunk, sokak végeznek ülőfoglalkozást, legyen az irodai munka, vagy amikor éppen az autóban ülünk. Ez viszont lassítja a vérkeringésünket, az anyagcserénket, csökkenti testünk oxigénellátottságát, amely elősegíti a savasodást.
Időhiány, stressz
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ha többet dolgozunk, az eredményesebb is. Persze tudom, hogy válság van, meg minden, de amikor nem volt válság, akkor is hajlamosak voltunk többet dolgozni. Egyszerűen csak arra szeretnék rávilágítani, hogy ha mindent ugyanúgy csinálunk mint eddig, miért várhatnánk tőle azt hogy más legyen a végeredménye?
Az ember hajlamos beadni a derekát a megszorításoknak, és itt most nem a politikára vagy a közéletre utalok, hanem azokra a megszorításokra, kompromisszumokra, amelyeket magunkkal szemben támasztunk, a munka és a megélhetés, vagy a jobb élet reményében, miközben pont a jobb életet áldozzuk fel. Nem egy olyan történetet hallottam, amikor valakit ledöntött a betegség és illető reménykedve a gyógyulásban mégegy esélyért könyörgött, fogadkozva hogy innentől másképp fogja csinálni.
Nem lenne egyszerübb kihagyni ezt a fölösleges kört?
Táplálkozás, anyagcsere
Sokszor nem csak az idő vagy a pénz okozza azt, hogy valaki tápanyagban szegény, hanem az, hogy gyors vagy műanyag élelmiszereket fogyaszt. Aki már dolgozik azon, hogy egészségesen táplálkozzon az is tudja, mennyire nehéz kikerülni azokat az élelmiszereket amelyek többszörösen finomítottak, feldolgozottak. Még nehezebb megoldani, hogy olyan élelmiszereket fogyasszunk, amelyekben nincs hozzáadott cukor, édesítőszer. Az áltag bevásárólisták 80-90%-át le kell húzni, ha ki akarjuk hagyni a fenti két szempontba beleeső élelmiszereket. A tápanyaghiányos, ízesített, édesített, tartósított élelmiszerekkel üres kalóriákat viszünk be, amelyek csak fokozzák éhségünket, illetve csak növelik tápanyaghiányunkat.
Tudom, hogy nem könnyű ezeket megvalósítani. Ez egy folyamat, én is ezt az utat járom.
A tápanyaghiányra a megoldás, hogy pótoljuk a tápanyagokat.
Fogyasszon rendszeresen vitaminokat. Bőrének és testének fiatalságát a megfelelő tápanyagok biztosítása fogja megőrizni. 25-30 éves kortól csökken a szervezetünk kollagén termelő képessége. 50 éves korunkra szervezetünk a fiatalkori kollagéntermelő képessége akár 25%-ra is lecsökkenhet.
A kollagén alapvető építőköve a kötőszöveteknek, az ízületeknek, de felelős bőrünk rugalmasságáért, ellenállóképességéért is. Kollagén rendszeres fogyasztásával a ráncok is kisimulnak, bőrünk újra visszanyerheti rugalmasságát. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ragasztóanyaga, kötőanyaga a szövegeinknek, sejtjeinknek.
30 éves korig napi 5-6 g kollagén bevitele javasolt. 50 éves korig ez az igény már napi 10-12g-ra megnőhet, összhangban azzal, ahogy a szervezetünk is kevesebbet termel. 50 év felett pedig akár 15-20g-ra is növelhetjük a napi adagunkat.
Hangsúlyozom, ezek a mennyiségek a napi szükségleteink pótlására elegendőek, ha Ön úgy ítéli meg, hogy kollagénhiánya lehet, kúraszerűen szedhet ezektől a mennyiségektől magasabb mennyiséget is, a hiányállapot felszámolására, majd amikor a hiányállapot megszűnt, visszatérhet a napi szükségletek fedezésének megfelelő mennyiségekre.
Mivel a kollagén egy tápanyag, ezért javaslom, hogy a tápcsatornán keresztül, azaz elfogyasztva vigye be a kollagént, tabletta vagy por formájában. Rendkívül széles választékban, és ennek megfelelően nagyon olcsón és nagyon drágán is kaphatók ilyen termékek, nem árt tájékozódni melyikkel járunk ténylegesen jól.
Ez a cikk nem a mi írásunk. A vitaminkereso.hu-ról vettük át.