A dohányzás kevésbé ismert káros hatásai

Nagyobb az esélye a halláskárosodásra annak, aki rendszeresen dohányzik? Miért alszanak kevesebbet és felszínesebben az erős dohányosok? Van-e összefüggés a cukorbetegség kialakulása és a dohányzás között?

A dohányzás legfontosabb káros hatásait, például több ráktípus kialakulásának nagyobb esélyét a legtöbben már ismerik. Vannak azonban más, igencsak meglepő következmények is. A Heidelberg Egyetem kutatóinak napokban megjelent tanulmánya szerint például a nikotin a kínzó hátfájás kialakulásának kockázatát jelentősen növeli. A vizsgálat egy több mint hétezer személyre kiterjedő felmérés adatainak elemzésén alapult, amelyben egyebek között a dohányzás tartósságára és intenzitására, továbbá a hátfájással kapcsolatos tapasztalatokra kérdeztek rá a pácienseknél. Az eredmények szerint minél hosszabb ideje dohányzik - illetve dohányzott - valaki, annál nagyobb a krónikus hátfájás kialakulásának kockázata a nemdohányzókhoz képest.

Dr. Somoskövi Ákos, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának tüdőgyógyász szakorvosa a magyarázatot abban látja, hogy a dohányzás okozta érszűkület a vérellátás rosszabbodásához, és hosszabb távon érelmeszesedés kialakulásához vezethet a csontokat ellátó erekben is. Ennek következtében a szalagok, a hátizomzat és gericcsigolyák korlátozott vér- és tápanyagellátása jöhet létre, a hát instabilabbá válhat, és tartós hátfájás alakulhat ki. (Korábbi cikkünkből megtudhatja, hogy milyen gyakorlatokkal csökkenthetőek a kínzó hátfájás tünetei.)

Egy másik aktuális vizsgálat szerint a dohányzás és az elhízás együttesen komoly halláskárosodást okozhat. Az Antwerpeni Egyetem vizsgálatában négyezer 53 és 67 év közötti férfi és nő vett részt, akik hallásteszten estek át. Ezt követően a kutatók kikérdezték őket életmódjukról, esetleges káros szokásaikról, valamint munkahelyükről, és annak zajszintjéről is. Az eredmények szerint a halláskárosodás mértéke egyenes arányban áll az érintett személy testtömeg-indexével (BMI), valamint a naponta elszívott cigaretták számával. Erik Fransen, a kutatás vezetője szerint a dohányosoknál és az elhízottaknál elsősorban a magas frekvenciájú hangok érzékelése sérül, bár a károsodás korántsem olyan mérvű és kiterjedésű, mint amilyet a munkahelyi zajártalom vált ki.

A kutatók szerint a halláskárosodás a vérkeringés zavarai miatt következik be. A rossz vérkeringés egyrészt oxigénhiányt okoz, másrészt az anyagcsere kevesebb toxikus végtermékét távolítja el a hallószervből, így a hallás érzékeléséért felelős szőrsejtek egy része elpusztul. "A fiatalok közül sokan azt hiszik, hogy középkorúként majd leszokhatnak a cigarettáról, és megúszhatják a nikotin okozta károsodást. Ebben az esetben a leszokás azonban nem segít, hiszen a halláskárosodás következményei visszafordíthatalanok" - tette hozzá az eredmények magyarázatához Dr. Somoskövi Ákos.

Szintén kevésbé ismert vizsgálati eredmény, hogy a dohányosok nehezebben alszanak el, a felszínesebb alvás miatt pedig kevésbé pihenik ki magukat, mint azok, akik nem dohányoznak. Egy vizsgálatban negyven, egyelőre minden szempontból egészséges dohányos és ugyanennyi nemdohányzó személy éjszakai alvásmintázatait hasonlították össze a kutatók. Az elektroencefalogrammal (EEG) rögzített agyhullámok vizuális elemzése nem tárt fel lényeges különbségeket a dohányosok és a nemdohányzók alvásmintázatai között, a hullámok frekvenciaeltéréseit matematikai módszerekkel elemző spektrális analízis azonban azt mutatta, hogy a dohányosoknál kisebb arányban fordulnak elő a mély alvásra jellemző delta-agyhullámok.

Az álom és ébrenlét közötti ellazult állapotra jellemző alfa-agyhullámok ezzel szemben gyakoribbak voltak, amikor pedig az alvás minőségéről kérdezték a résztvevőket, akkor a dohányosok 22,5%-a számolt be a pihentető alvás hiányáról, szemben a nemdohányzókkal, akiknél ez az érték csak 5%-os volt. A kutatók szerint a nikotin serkentő hatása az éjszaka folyamán egyre csökken, ami erős hiányérzetet válthat ki az érintetteknél, így ez tényező az, amely negatívan befolyásolhatja az alvás minőségét.

Egy a napokban megjelent tanulmány eredményei szerint a középkorúak dohányzása összefüggésbe hozható a memória csökkenésével és az értelmezési képesség hanyatlásával is. Ötezer brit - 35 és 55 év közötti - köztisztviselő korábban összegyűjtött vizsgálati adatait elemezve a szakemberek ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy a dohányosok a memóriát, a szókincset, az értelmezési és kifejezőkészséget felmérő teszteken átlagosan 30%-kal gyengébben teljesítettek, mint azok, akik sohasem cigarettáztak. Ráadásul azok a személyek, akik már abbahagyták a dohányzást, nagyobb eséllyel éltek egészséges módon, kevesebb alkoholt ittak, fizikailag aktívabbak voltak, több gyümölcsöt és zöldséget ettek a mintegy 10 éves vizsgálati periódus alatt.

Forrás: origo.hu