A nyálnak is szerepe van a vércukorszint szabályozásában

Az amiláz enzimek a nyálban segítenek lebontani a keményítőt egyszerű cukormolekulákra, amelyek azután felszívódnak a véráramban. Ezen az úton befolyásolja az amiláz aktivitása a vércukorszintet – amit a jó egészség érdekében optimális értéken kell tartani. A Monell Kémiai Érzékelés Centrum kutatói felfedezték, hogy genetikailag meghatározott különbségek vannak a nyál amiláz-enzimjében. Ezek az enzimek bontják le a táplálék keményítőtartalmát. A nagyobb amiláz aktivitás alacsonyabb vércukorszintet eredményez.

A kutatás rámutat a nyál amiláz enzimjének lényeges metabolikus szerepére a keményítő emésztésében, azt sugallva, hogy ez a szájban termelődő enzim jelentősen befolyásolja az egész anyagcsere állapotot.

"Két személy nagyon különböző glikémiás választ adhat – amiláz szintjüktől függően – ugyanarra a keményítő tartalmú táplálékra" – magyarázza Abigail Mandel táplálkozástudós. – "A magas amilázszintű egyének jobban alkalmazkodtak a keményítő emésztéséhez, gyorsan képesek megemészteni, és eközben egyensúlyban tudják tartani a vércukorszintjüket. Az ellenkezője igaz az alacsony amilázszintűekre. Az ilyen embereknek tekintetbe kell venniük az amilázszintjüket, amikor az élelmiszerek glikémiás szintjét számolják."

A búza, burgonya, kukorica, rizs és más magvak az Egyesült Államokban jelentős részét képezik az emberek táplálkozásának: 60%-át is adják az elfogyasztott kalóriának. Egy előző kutatásból az derült ki, hogy azok az emberek, akiknek a nyálában nagy volt az amiláz aktivitás, nagyon gyorsan képesek voltak lebontani a táplálék keményítő tartalmát. Ez késztette a kutatókat arra, hogy feltegyék a kérdést: Ez az "előemésztés" hogyan járul hozzá a teljes keményítőemésztéshez és a glükózanyagcseréhez.

A kutatásban 48 egészséges felnőtt nyálából vett mintának mérték az amiláz aktivitását. Ennek szélső értékei alapján két csoportot képeztek: a magas amilázaktivitású és az alacsony amilázaktivitású csoportot. Minden résztvevő ivott egy egyszerű kukoricakeményítő oldatot, és vérmintát vettek tőlük két órával később. A vérmintából megállapították a vércukorszintet és az inzulinkoncentrációt. A keményítő elfogyasztása után a magas amilázszintű csoport vércukorszintje relatíve alacsonyabb volt, ami az inzulin korai kiáramlására enged következtetni a magas amilázszintű egyéneknél.

"Nem minden ember rendelkezik ugyanolyan keményítőemésztő képességgel" – mondja Paul Breslin érzékszervi genetikus. "A nagyobb nyálamiláz szinttel rendelkezők képesek stabil vércukorszintet fenntartani, miközben keményítőt fogyasztanak. Ez viszont csökkentheti az inzulinrezisztencia-kockázatukat, és a 2. típusú cukorbetegség kifejlődésének kockázatát."

A cikk nem a mi írásunk, a natursziget.hu oldalról vettük át.

A Jó Közérzet Vitamin Webáruház
szerkesztőjének kiegészítése:

Nem véletlenül mondták gyerekkorunkban az öregek, hogy "Jól rágd meg az ételt kisfiam!"... hiszen az emésztési folyamat a szájban kezdődik. Ha az ételnek van lehetősége kellőképpen elkeveredni a nyállal, akkor hatékonyabb az emésztés is.

Másik előnye a dolognak, hogy ha lassabban eszünk, sokkal kevesebb étel elfogyasztásával is jól lakunk.

Ettől függetlenül, nem árt ha odafigyelünk mennyi szénhidrátot, azon belül is mennyi feldolgozott formájú szénhidrátot fogyasztunk.

Írja meg véleményét nekünk a webshop (kukac) jkvitamin.hu címre!

üdvözlettel,

Vági Péter
A Jó Közérzet Vitamin
Webáruház szerkesztője