Miből készül? A virsli megdöbbentő anatómiája

Tavaly Európában több mint 200 millió csomagot adtak el. Adjuk hozzá ehhez még azt, hogy éttermek, cirkuszok, hot-dogos büfék és hasonlók állandóan árulják őket. Mindezt összevetve, már megszámlálhatatlanul sok virslinél tartunk.

Tehát minden további nélkül, mielőtt a rejtélyes húst a grillre dobja, itt van az, amiből az valójában készült:

Mechanikusan lefejtett csirke vagy pulyka: Inkább epres cukormáz szinü ez a kevert hús-és csont, olyan mint "egy paszta-szerű baromfi termék, ahol a csontokat és szöveteket egy szitához hasonló eszközön nagy nyomás alatt átnyomják ahhoz, hogy elkülönitsék a csontokat az élelmezési célra alkalmas szövetektől. " A hot dog tetszőleges mennyiségü mechanikusan lefejtett csirkét vagy pulykahúst tartalmazhat.

Víz: a virsli 10 százaléka víz.

Kukorica szirup: kukoricakeményitő és savak keveréke, a kukorica szirupot sűrítő és édesítőszerként használják, nem tartalmaz tápanyagokat, de kalóriát igen.

Disznóhús: A csonttól mechanikailag elválasztott húst tartalmaz. Marhahús: 2004-ben, hogy megvédjék a fogyasztókat a szivacsos agysorvadástól (kergemarha-kór), a mechanikai úton elválasztott húst ehetetlennek nyilvánitották és emberi fogyasztásra alkalmatlannak titulálták, ezért a legtöbb virsli nem tartalmazza azt.

Só: a virsli sok sót tartalmaz,  valójában körülbelül 480 milligrammot, az nagyjából 20 százaléka a javasolt napi adagnak.

Kálium-laktát: Ez hydroszkópikus, fehér, szagtalan szilárd anyag, kereskedelemben a tejsav kálium-hidroxiddal való semlegesitéséből ered. Izfokozó, ízesítőanyag, nedvesítőszer, pH-stabilizáló és bizonyos kórokozók növekedését inhibitáló ágens.

Nátrium-foszfátok: A foszforsav bármely három nátrium sóját lehet használni élelmiszer tartósítószerként vagy térkitöltő, telitő anyagként.

Aromák: A legtöbb ízesítő anyagot csak úgy sorolják fel hogy "aromák", úgyhogy hogy ezek mit tartalmaznak, továbbra is misztikum marad.

Marhahús leves: forralt vízzel leöntött izom, csont, izület, kötőszövet és egyéb maradék.

Nátrium-diacetát: Ez a vegyület molekuláris ecetsav, nátrium-acetát és víz keveréke. Antimikrobiális, ízesítő és pH-stabilizáló, egyes kórokozók növekedését gátolja.

Nátrium erythorbát: Az erythorb sav nátrium sója és gyakran használt tartósítószer. A húsipari termékek rózsaszín árnyalatának megtartásáért is belekerül. Mellékhatások jelentkezhetnek mint például a szédülés, emésztőrendszeri problémák, fejfájás, esetenként vesekő.

Maltodextrin: Alapvetően töltőanyag és / vagy sűrítőanyag a feldolgozott élelmiszerekben. Egy főtt keményítőt, kukoricát vagy búzát tartalmazó keverék.

Nátrium-nitrát: Ez a tartósítószer segít megőrizni a pácolt húsok pirosas, rózsaszines szinét – bár a vizsgálatok kimutatták, hogy a nátrium-nitrit fogyasztása növelheti a rák kockázatát és migrént is előidézhet. Állatkísérletek a nátrium-nitrát használatát a rák kialakulásával hozták összefüggésbe.

Paprika kivonat: Olaj alapú paprika növény kivonat – nahát, egy természetes összetevő! – a szín és hosszabb eltarthatóság miatt adják hozzá a virslihez.

A Jó Közérzet Vitamin® Webáruház
szerkesztőjének kiegészítése

Kedves Olvasóm!

Sajnos egyre nehezebb kikerülni hogy az asztalunkra kerüljenek ezek a "műkaják". Egyre kevesebb olyan étel van, ami nincs "agyonfeldolgozva", megváltoztatva, összetevői behelyettesítve stb... A nutricionizmus az elmúlt 30 évben rendesen átdolgozta az ételeinket, komplett iparágat építve fel eköré. Végülis ez a legjobb üzlet, minden nap ennünk kell, ráadásul utána lehúzzuk a mellékhelységben, nem? Bár tartok tőle, hogy sok - a virslihez hasonló élelmiszer van, amellyel ezt az elfogyasztás előtt kéne megtenni...

A nutricionizmus az élelmiszergyárak által feltalált fogalom. A nutrient -tápanyag szóból képzett szó, arra utal, hogy az élelmiszeripar ma már csak arra figyel, hogy a gyártott élelmsizerek tartalmazzák azokat a tápanyagokat, amelyeket a tudósaik megállapítottak, és persze fel is tüntetik az élelmiszereken mennyi zsír, szénhidrát, rost, stb milyen tápanyag- és összetevő tartalma van az élelmiszereknek. De ettől még az étel nem biztos hogy egészséges, nem biztos hogy élelmiszerként értelmezhető lesz, hogy egy üstben összekeverjük az összetevőket. Mondhatni onnan ered az egész, hogy egy elavult feltételezés szerint, az emberi test egy biológiai és kémiai értelemben vett gép, amelyet csak el kell látni a szükséges tápanyagokkal. Innen már csak egy ugrás a Mátrix vagy a Sziget c. filmben vezetétékeken táplált emberek elképzelése.

Őnnek Kedves Olvasóm - lévén hogy itt van velünk, olvassa ezeket a cikkeket, feltehetően már nem új gondolat az étrend-kiegészítők fogyasztása, nyilván tudja, hogy fejvesztés terhe mellett sosem állíthatjuk - állítjuk, hogy a vitaminok és étrend-kiegészítők fogyasztása nem helyettesíti a változatos és vegyes étrendet.
Ha úgy vesszük, egyet is értek ezzel, az étkezés jelentsen örömöt, ehhez szükséges hogy változatosan étkezzünk. Ahhoz hogy mindenféle szükséges tápanyaghoz hozzájussunk szükségünk van fehérjére, zsírra! és valamennyi szénhidrátra is.

És persze az is biztos, a Jó Közérzet eléréséhez nem a legjobb azt a nézőpontot választani, hogy mindegy mit eszem, mit iszom, úgyis szedem a vitaminokat, majd azok megoldják... Jó lenne ha ilyen egyszerű lenne, de ez még mindíg a nyugati világ "kulcsrakészen megvásárolom" filozófiája, márpedig ha mindent ugyanúgy csinálunk ahogy eddig, akkor nem várhatjuk hogy változást kapjunk igaz?

Alapvetően a cikket is gondolatébresztőnek szántam, szeretnék vele egyfajta beszélgetést elindítani a cikk alatt, és szívesen látom e-mailban is a véleményüket.

Mit tesz Ön azért, hogy a táplálkozásában - a vitaminokon kívül - elérje a Jó Közérzetet?

Legyen jó közérzete!
üdvözlettel,
Vági Péter