Millió tonnányi étel a szemétbe

Küldje tovább ismerősének! Küldje tovább ismerősének!

Több millió tonna élelmiszert dobnak ki minden évben a britek, annak ellenére is, hogy a globális élelmiszer-árrobbanás még a jómódú háztartások költségvetését is megviseli, áll egy friss londoni kormányzati tanulmányban. Gordon Brown brit miniszterelnök szerint csökkenteni kell a pazarláshoz vezető "fölösleges fogyasztást".

A hétfőn ismertetett, több minisztérium csaknem egy évi, együttes munkájával összeállított jelentés szerint Nagy-Britanniában évente 4,1 millió tonna fogyasztható élelmiszer kerül a szemétbe.

Ez háztartásonként évente 420 font (125 ezer forint) értékű élelem kidobását jelenti, vagyis - 25 millió háztartással számolva - az éves élelmiszerpazarlás kiskereskedelmi értéken számolva meghaladja a 10 milliárd fontot.

A jelenségben szerepet játszhat, hogy a brit háztartások költségvetésén belül az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökken az élelmiszer-kiadások súlya: egy brit család jelenleg átlagosan az összkiadások 9 százalékát költi ételre, az 1984-ben mért 16 százalék helyett.

Az átlagon belül azonban több mint kétszeres a szóródás: a leggazdagabb 10 százalék költekezésén belül az élelmiszerekre 7 százalék jut, ugyanakkor a legszegényebb 10 százalék kiadásainak 15 százalékát emészti fel az élelmiszerek beszerzése.

A jelentés szerint mindazonáltal az utóbbi egy év élelmiszer-árrobbanása a fejlődő országokat érinti a legsúlyosabban, mivel ebben az országcsoportban a háztartási kiadások 50-80 százaléka megy el élelmiszerre.

Ráadásul ebben a térségben a megtermelt élelmiszereknek akár a 40 százaléka is odaveszhet még értékesítés előtt, a nem megfelelő feldolgozás, tárolás és szállítás miatt.

A jelentés készítői felhívják a brit áruházláncokat a Nagy-Britanniában igen elterjedt, "kettőért hármat" típusú, vagyis olyan fogyasztás-ösztönző akciók beszüntetésére, amelyek alapján két élelmiszerféleség megvásárlása esetén egy harmadik ingyen jár. A jelentés szerint ez egyenesen vezet ahhoz, hogy a fogyasztók többet vásárolnak tényleges szükségleteiknél, és a fölösleget kidobják.

Gordon Brown brit kormányfő e jelenségre külön is felhívta a figyelmet. A hétfői brit sajtó idézete szerint Brown - útban a Japánban rendezett G8-csúcsra - brit újságíróknak azt mondta: az élelmiszerárak csökkentése érdekében jobban oda kell figyelni "a felesleges fogyasztásra", ami az élelmiszer-pazarlás egyik fő okozója.

A kormányjelentés szerint 2030-ig a gabonafélék globális termelését 30 százalékkal, a hústermelést 80 százalékkal kell emelni a növekvő kereslet kielégítése végett.

Ez az előrejelzés jórészt
egybeesik független londoni
elemzők prognózisaival.

A Királyi Külügyi Intézet - székhelye után közkeletű nevén Chatham House - nemrég közölt elemzése szerint 2030-ig 50 százalékkal kell növelni a globális élelmiszertermelést - ezen belül a hústermelést 85 százalékkal - a becsült kereslet kielégítésére.

Az élelmiszer-árrobbanás
elsődleges okairól mindazonáltal
eltérnek a szakértői vélemények.

A Világbank egy bizalmas jelentésében - amelyből a londoni The Guardian idézett a múlt héten - az áll, hogy nem a nagy felzárkózó gazdaságok keresletnövekménye, hanem legnagyobbrészt a bioüzemanyagok termelésének ösztönzése okozta az elmúlt időszak élelmiszerár-sokkját.

A hivatalos amerikai álláspont szerint a haszonnövényekből nyert bioüzemanyagok termelése az élelmiszer-áremelkedés kevesebb mint 3 százalékáért felelős. A vezető baloldali brit napilapnak kiszivárogtatott világbanki jelentés szerint azonban a bioüzemanyag-előállítás 75 százalékban emelte 2002 óta a globális élelmiszer-árszintet; az energiahordozók és a műtrágya drágulása mindössze 15 százalékot adott hozzá az árakhoz.

A tanulmány szerint a fejlődő országok gyors jövedelem-növekedése nem emelte nagy mértékben a globális gabonafelhasználást, és nincs a jelentős áremelkedéseket okozó tényezők között.

Ez utóbbi megállapítást azonban például a Chatham House is vitatja, amelynek elemzése különösen fontos áremelő tényezőnek nevezte a gyors jövedelemnövekedést a felzárkózó gazdaságokban, főleg Kínában és Indiában. Ez a patinás londoni stratégiai kutatóközpont szakértői szerint az elmúlt időszak élelmiszer-áremelkedésének hozzávetőleg a felét okozhatta.

A Chatham House becslése szerint a bioüzemanyagok terjedése 30 százalékban tartható felelősnek az élelmiszer-drágulásért.

Forrás: index.hu

Publikálva: 2010. november 25.

Mondja el a véleményét, szóljon hozzá cikkünkhöz
Kapcsolódó termékek
C vitamin, 1000mg fénykép
C vitamin, 1000mg
25 mg csipkebogyóval
és 25 mg citrus
bioflavonoiddokkal,
30 szem
Normál ár:
1400 Ft
mennyiség növelésemennyiség csökkentése
db

Legutóbb olvasott oldalaink:

Amire még a vitaminoknál is jobban szüksége van?
Válassza ki a Jó Közérzet Vitamin® Prémium Kollagén Csomagját!
1 doboz Prémium Kollagén
1 doboz Prémium Kollagén
9700 Ft/db helyett
6700 Ft/db
2 doboz Prémium Kollagén
2 doboz Prémium Kollagén
9700 Ft/db helyett
6700 Ft/db
3 doboz Prémium Kollagén
3 doboz Prémium Kollagén
9700 Ft/db helyett
5600 Ft/db
5 doboz Prémium Kollagén
5 doboz Prémium Kollagén
9700 Ft/db helyett
4600 Ft/db