Tíz tény, amelyet titkolni próbál az élelmiszeripar

Egyre súlyosabb problémát jelent az elhízás a fejlett államokban, ahol erre válaszképpen a gyorséttermek és üdítőital-gyártók "egészséges" ételeket és innivalókat kínálnak a gyerekek számára. Közben azonban kínosan vigyáznak arra, hogy bizonyos tények még véletlenül se jussanak az emberek tudomására.

A gyerekek 32 százaléka túlsúlyos, 16 százaléka elhízott, 11 százaléka pedig betegesen kövér az Egyesült Államokban - derült ki az idei hivatalos adatokból. Így nem csoda, hogy a gyorséttermek minden erejükkel igyekeznek bizonygatni, hogy "egészséges" ételt és italt is kínálnak a gyerekeknek.

Látszólag valóban tesznek lépéseket a helyes irányba, ám ennél fontosabb feladatuk az, hogy növeljék a részvényeik értékét - vagyis arra kell rávenniük a gyerekeket, hogy többet, ne pedig kevesebbet egyenek - ennek eredményében nő ugyanis a profit.

Arra pedig különösen kínosan vigyáznak, hogy bizonyos tények ki ne derüljenek a termékeikről és azok reklámozásával kapcsolatban - hangsúlyozza David Ludwig gyermekorvos és Marion Nestle, a New York-i Egyetem táplálkozástudományi professzora.

1. A gyártók milliárdokat költenek arra, hogy gyerekeknek szánt egészségtelen ételeket reklámozzanak

Az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság adatok szerint a gyorséttermi ételeket gyártó cégek 1,6 milliárd dollárt költenek évente arra, hogy elérjék célközönségüket, a gyerekeket. A reklámok a hagyományos média mellett az interneten is megjelennek.

A Journal of Public Health Policy című szaklap azonban még nagyobbra: évi tízmilliárd dollárra becsüli a reklámokra költött összeget. A reklámokban gyakran használnak fel rajzfilmhősöket vagy ingyenes termékmintákat, amelyekkel szó szerint "beetetik" a gyerekeket.

2. A gyártók által támogatott tanulmányok minimalizálják a termékekkel kapcsolatos egészségi aggodalmakat

Ludwig vezetésével több száz tanulmányt vizsgáltak át, amelyek a tej, a gyümölcslevek és a szénsavas üdítőitalok egészségügyi hatását taglalták. Kiderült, hogy a konklúzió sokkal kedvezőbb volt azon tanulmányok esetében, amelyeket az élelmiszeripar támogatott, mint azoknál, amelyeknek a készítői nem kaptak ilyen jellegű anyagi támogatást. "Ha egy kutatást az ipar finanszíroz, akkor annak eredménye közelebb van a reklámhoz, mint a tudományhoz" - vonta le a tanulságot a gyermekorvos.

3. A cégek hatalmas összegekkel támogatják a táplálkozástudományi szervezeteket

Az Amerikai Dietetikusok Szövetsége (ADA) például elfogad támogatást olyan cégektől, mint a Coca Cola. Nestle professzor internetes blogjában és "Élelmiszerpolitika" című könyvében is hosszasan foglalkozik azzal, hogy az ADA még olyan táplálkozási ismeretterjesztő kiadványokat is kiad, amelyeket közvetlenül finanszíroz egy-egy élelmiszeripari cég.

Nem meglepő ezek után, hogy az a cég, amelyik bárányhúst forgalmaz, olyan kiadványhoz ad pénzt, amely a bárányhús fogyasztásának jótékony hatásait "bizonyítja".

Az ADA magyarázata: nem működnek együtt olyan programban, illetve üzenet közvetítésében, amely nem cseng egybe a szövetség tudományosan megalapozott álláspontjával. "Kimondottan fontosnak tartjuk, hogy együttműködjünk az élelmiszeriparral annak érdekében, hogy pozitívan befolyásolhassuk azt" - hangsúlyozza az ADA elnöke, Martin Yadrick.

4. Minél jobban feldolgozott egy élelmiszer, annál nagyobb rajta a haszon - és általában annál kevésbé egészséges

Az alig vagy egyáltalán nem feldolgozott élelmiszer - például a gyümölcsök és zöldségek - nyilvánvalóan nem hoznak túl sok hasznot az iparágnak. A nagy pénzt az hozza, ha az állami finanszírozással megtermelt kukoricából, búzából és szójababból gyorsételt, snacket és italt gyártanak. Ezek a feldolgozott termékek általában igen kalóriadúsak és csekély tápértékűek.

5. A kevésbé feldogozott élelmiszertől általában jobban lehet lakni, mint az alaposan feldolgozottól

A friss alma bővelkedik rostokban és tápanyagokban, amelyek elvesznek a feldolgozás során, így alig marad belőlük az almaszószból. A hozzáadott cukor vagy édesítőszer miatt viszont több az almaszószban a kalória - miközben nem lesz szükségszerűen táplálóbb.

Az almaléből, amely még több feldolgozás eredménye, gyakorlatilag hiányoznak a rostok és tápanyagok. Ugyanez igaz a finomlisztből készült kenyérre, ha a teljes kiőrlésű lisztből készülttel hasonlítjuk össze.

6. Sok állítólag egészséges élelmiszerpótló kevésbé egészséges, mint az élelmiszer, amelyet pótol

A szénsavas üdítőital-gyártók 2006-ban beleegyeztek, hogy a cukortartalmú italokat eltávolítják az iskolai automatákból. Az iparág lobbistái azonban kemény munkával meggyőzték a törvényhozókat, hogy továbbra is engedélyezzék a sport- és vitaminitalok árusítását - amelyek túl sok cukrot és kalóriát tartalmaznak.

7. Attól nem lesz egészséges egy étel, hogy ezt állítja róla a címkéje

Az olyan címkék, mint "nulla transzzsír" vagy "teljes kiőrlésű gabonát tartalmaz" azt a hamis képzetet keltik a fogyasztóban, hogy egészséges ételt eszik - pedig ez nem így van. Bár a címke esetleg nem hazudik, ez még nem jelenti azt, hogy a termék egészséges, ha közben tele van sóval, cukorral vagy telített zsírral, nem tartalmaz viszont rostot és más tápanyagot.

Dave DeCecco, a PepsiCo szóvivője szerint viszont a cél az, hogy segítsenek a fogyasztóknak kiválasztani az egészségesebbet egy termékkategórián belül. "Nem mondjuk azt a fogyasztóknak, hogy a chips egészségesebb a spárgánál. De ha valaki chipset vesz, és siet, vagyis nincs ideje elolvasni az egész termékismertetőt, akkor a segítségünkkel választhat okosabban" - jelentette ki.

8. Az élelmiszeripar nyomása meghátrálásra kényszeríti a táplálkozási szakértőket

Nestle "Élelmiszerpolitika" című könyvében megírta, hogy az iparág milyen régóta igyekszik összezavarni az embereket azzal, hogy az egyenes beszéd helyett szakzsargont kényszerít rájuk. Egy 1977-es példát hoz: a közegészségügyi tisztségviselők megpróbálták belevetetni egy az Egyesült Államok étkezési célkitűzései címet viselő, nagy jelentőségű jelentésbe azt a tanácsot, hogy csökkentsék a húsfogyasztást. A jelentés szerzőire azonban olyan erős nyomást nehezedett a marhatenyésztők irányából, hogy végül megadták magukat, és végül egy kevésbé közvetlen, homályos tanács került be az anyagba, miszerint "válasszanak olyan húst, baromfit és halat, amelynek alacsony a telítettzsír-tartalma".

9. Az élelmiszeripar finanszírozza azokat a jelentősebb szervezeteket, amelyek az elhízás elleni közegészségügyi programokat támadják

Ha valaki nem követi szorosan a politikát, az aligha sejti, hogy egy olyan szervezetnek, mint például a Fogyasztói Szabadság Központ (CCF), bármi köze lenne az élelmiszeriparhoz. Márpedig konkrétan ez a szervezet agresszív kampányt folytat az Egyesült Államokban az elhízás veszélyeire figyelmeztető közegészségügyi programok ellen; erőteljesen ellenzi például, hogy az egészségtelen ételeket száműzzék az iskolai büfékből.

A CCF-et a Média és Demokrácia Központ szerint elsősorban az olyan nagy élelmiszeripari cégek finanszírozzák, mint a Coca Cola, a Cargill, a Tyson Food és a Wendy's.

10. Az élelmiszeripar agresszív kampányt folytat, hogy lejárassa a kritikusait

A Fogyasztói Szabadság Központ még dicsekszik is azzal, hogy "a stratégiánk a hírnökök elpusztítása. Célunk, hogy aláássuk az aktivisták hitelét".

Forrás: inforadio.hu