A cigifüsthöz hasonlóan károsít néhány légszennyező anyag

A cigarettafüstben lévő anyagokhoz hasonlóan károsítja a tüdőt néhány újonnan felfedezett légszennyező anyag - állítják eredményeikre hivatkozva amerikai kutatók. Ezek a vegyületek ráadásul a levegőben lévő por- és koromszemcsékhez kötődve akár több hétig is életképesek lehetnek, így fokozott egészségügyi veszélyt jelentenek, a forgalmasabb útszakaszoktól távolabb élőknek is.

A Louisiana Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint a legtöbb levegőben lévő szennyezőanyag a gyárkémények füstjéből, illetve az autók kipufogógázaiból származik, élettartamuk azonban nagyon rövid, mindössze pár másodperces, mert gyorsan elbomlanak a levegőre kerülve. Az újonnan felfedezett mikrorészecskék - úgynevezett szemikinonok - azonban hosszú ideig életképesek, mert a levegőben található szilárd por és koromrészecskékhez kötődnek. Ennek megfelelően életidejük akár több hét is lehet, így nagy távolságokat tehetnek meg a levegő útján, és szinte mindenhol jelen lehetnek a nagyvárosok környékén és az agglomerációs övezetekben. Dr. Barry Dellinger, a kutatás vezetője állatkísérleteik eredményére hivatkozva elmondta, hogy ezek az apró részecskék a tüdőbe kerülve komoly szövetkárosodást okozhatnak, ráadásul a környező szövetekben is komoly gyulladásos folyamatokat indíthatnak el.

A kutató szerint ez lehet az egyik oka annak, hogy az évente diagnosztizált tüdőrákos páciensek mintegy 15%-a nem dohányzik, mégis kialakul szervezetükben a rosszindulatú megbetegedés. Mivel a cigarettafüst ezekhez az apró szennyezőanyagokhoz képest hasonlóan káros vegyületeket tartalmaz, ezért a dohányosok kétszeres veszélynek lehetnek kitéve ebből a szempontból is. Ezeknek az összefüggéseknek a bizonyítására azonban további, részletes vizsgálatok szükségesek - tette hozzá Dellinger.

Már szálló por is káros, és mennyiségének rövid távú emelkedése is izgatja a nyálkahártyákat, köhögést, torokkaparást és nehézlégzést válthat ki. Ezenfelül a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága, fokozott vérrögképződés is kialakulhat.

Számos hazai és külföldi vizsgálat eredménye bizonyította, hogy a szennyezett levegőjű területen élő lakosság körében jelentősen magasabb a krónikus légzőszervi betegségben szenvedők aránya, mint a tiszta levegőjű területeken, és a krónikus légzőszervi és asztmás betegek állapota rövid és hosszú idejű légszennyezés hatására egyaránt romlik.

A légzőszervi tünetek fokozódnak, a légzésfunkció csökken, a gyógyszerfogyasztás emelkedik, és nő a kórházi, illetve a sürgősségi ellátásra való igény.

"Az allergiás légzőszervi betegségek és a levegőszennyezettség közötti összefüggésekről megállapítást nyert, hogy a levegőszennyezettség a légúti betegségek oka, elősegítő faktora és a krónikus betegségek rosszabbodásának okozója egyaránt lehet" - mondta korábban Dr. Páldy Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet igazgatóhelyettese. A tartósan magas légszennyezettség a kifejlődő magzat méretét is csökkentheti, melyről korábbi cikkünkben bővebben olvashat.

A levegőszennyezettség alapján Budapest az Unió nagyvárosai között a középmezőnyben helyezkedik el. Ám ez egy átlagos adat, fővárosunk és bizonyos nagyvárosaink több részén a helyzet ennél sokkal súlyosabb, így Budapest lakosságának húsz százaléka jelentősen, hatvan százaléka mérsékelten, a maradék húsz százalék kisebb mértékben szennyezett környezetben él. Nagyrészt a levegő szennyezettségének növekedése miatt 1980 óta a fővárosban az asztmások aránya több mint tízszeresére, a tüdőrákosoké pedig több mint háromszorosára emelkedett.

Forrás: origo.hu