A többletkalória hízlal, nem a mozgáshiány
Lezárult egy évtizedes vita: korunk elhízásjárványának fő okozója nem a kevés fizikai munka és a mozgáshiány, sokkal inkább a túlzott kalóriabevitel. A kérdést az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vizsgálta meg részletesen, és a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy az Egyesült Államokban a lakosság súlynövekedésért szinte teljes mértékben a többletkalória okolható. A vizsgálat eredményeit Amszterdamban az elhízásról szóló 17. európai kongresszuson ismertették.
Világunkban jelenleg csaknem egymilliárd ember éhezik, és minden ötödik másodpercben meghal egy gyerek a rossz táplálkozás okozta betegségek következtében. A jómódú országokban ugyanakkor 1,6 milliárd túlsúlyos nő és férfi él, 400 millió ember pedig ténylegesen kövér. Túlsúlyról akkor beszélünk, ha a testtömegindex, vagyis a BMI értéke 25 felett van, kórosan elhízottnak pedig akkor tekintenek valakit, ha a BMI már a 35 feletti tartományba esik.
A túlsúly és a széleskörű elhízás okát eddig döntően két tényezőben látták: a súlytöbbletet egyrészt a mozgáshiányos életmóddal, másrészt a felesleges kalóriák elfogyasztásával magyarázták (az elhízás okairól kapcsolatos vitáról korábbi cikkünkben írtunk: Nem az üldögélés tesz kövérré).
Boyd Swinburn, a WHO elhízás-megelőzéssel foglalkozó központjának vezetője és kutatócsoportja 1399 egészséges felnőttet és 953 gyermeket vizsgált az Egyesült Államokban, megmérve, hogy mindennapi életükhöz - a gyermekek esetén a növekedést is beleszámítva - naponta hány kalóriára van szükségük. A mezőgazdasági termelés és az esetleges élelmiszer-behozatal adataiból kiszámolták, hogy az amerikaiak 1970-től kezdve átlagosan hány kalóriát fogyasztottak el, majd ezt összehasonlították azzal a súlytöbblettel, amennyivel az átlagos állampolgárok ez idő alatt kövéredtek.
A felnőttek a számítások szerint - a mind nagyobb kalóriafogyasztás miatt - 10,8 kilóval lettek volna súlyosabbak, de az átlagsúly csak 8,6 kilóval növekedett. A kutatók ezt úgy értékelték, hogy a súlynövekedés döntően a többletkalória következménye, de szerencsére az utolsó harminc évben az amerikaiak többet is mozogtak, ezért nem híztak olyan mértékben, mint az a kalóriatöbblet alapján várható lett volna.
A gyermekek ugyancsak híztak, de éppen annyival, amennyit a mind nagyobb kalóriafogyasztás magyarázott. A kutatók szerint a több mozgás nagyon ajánlott, de a lényegesen visszafogottabb táplálkozás ugyanennyire létfontosságú volna.
Világunkban jelenleg csaknem egymilliárd ember éhezik, és minden ötödik másodpercben meghal egy gyerek a rossz táplálkozás okozta betegségek következtében. A jómódú országokban ugyanakkor 1,6 milliárd túlsúlyos nő és férfi él, 400 millió ember pedig ténylegesen kövér. Túlsúlyról akkor beszélünk, ha a testtömegindex, vagyis a BMI értéke 25 felett van, kórosan elhízottnak pedig akkor tekintenek valakit, ha a BMI már a 35 feletti tartományba esik.
A túlsúly és a széleskörű elhízás okát eddig döntően két tényezőben látták: a súlytöbbletet egyrészt a mozgáshiányos életmóddal, másrészt a felesleges kalóriák elfogyasztásával magyarázták (az elhízás okairól kapcsolatos vitáról korábbi cikkünkben írtunk: Nem az üldögélés tesz kövérré).
Boyd Swinburn, a WHO elhízás-megelőzéssel foglalkozó központjának vezetője és kutatócsoportja 1399 egészséges felnőttet és 953 gyermeket vizsgált az Egyesült Államokban, megmérve, hogy mindennapi életükhöz - a gyermekek esetén a növekedést is beleszámítva - naponta hány kalóriára van szükségük. A mezőgazdasági termelés és az esetleges élelmiszer-behozatal adataiból kiszámolták, hogy az amerikaiak 1970-től kezdve átlagosan hány kalóriát fogyasztottak el, majd ezt összehasonlították azzal a súlytöbblettel, amennyivel az átlagos állampolgárok ez idő alatt kövéredtek.
A felnőttek a számítások szerint - a mind nagyobb kalóriafogyasztás miatt - 10,8 kilóval lettek volna súlyosabbak, de az átlagsúly csak 8,6 kilóval növekedett. A kutatók ezt úgy értékelték, hogy a súlynövekedés döntően a többletkalória következménye, de szerencsére az utolsó harminc évben az amerikaiak többet is mozogtak, ezért nem híztak olyan mértékben, mint az a kalóriatöbblet alapján várható lett volna.
A gyermekek ugyancsak híztak, de éppen annyival, amennyit a mind nagyobb kalóriafogyasztás magyarázott. A kutatók szerint a több mozgás nagyon ajánlott, de a lényegesen visszafogottabb táplálkozás ugyanennyire létfontosságú volna.
Forrás: egeszseg.origo.hu
