Egy Föld már nem elég

Küldje tovább ismerősének! Küldje tovább ismerősének!

Az elmúlt évtizedekben az emberiség egyre keményebben zsákmányolta ki bolygónk természeti kincseit, és semmi jel nem utal arra, hogy ez a folyamat lelassulna. Egy átlagos földlakó mostani életformájával nagyjából 30 százalékkal használ többet környezetének erőforrásaiból, mint amennyit az újratermelni képes. Ökológiai matek, amelyből jelenleg bukásra állunk.

Volt idő, amikor úgy tűnt, bolygónk természeti kincsei és tartalékai kimeríthetetlenek. Az elmúlt évszázadban azonban a világ népessége megnégyszereződött, míg energiafelhasználása közel tízszeresére nőtt. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy fejlődésünk véges korlátokba ütközik ezen a bolygón, ám a növekvő populáció és a világgazdasági folyamatok okozta káros túlfogyasztásnak eddig semmi sem szabott gátat. A nemzetközi természetvédő szervezet, a WWF és a globális ökológiai változásokat monitorozó hálózat, a Global Footprint Network (GFN) adatai azt mutatják, hogy az emberiség jelenleg 30 százalékkal használ fel több természeti erőforrást, mint amennyit a Föld újra tud termelni. Ez azt jelenti, hogy fokozatosan feléljük bolygónk biológiai és nyersanyagtőkéjét, amelynek egyes komponensei több százmillió év alatt halmozódtak fel (például a fosszilis energiahordozók).

Ökológiai hitelnap

Az amerikai székhelyű GFN szakemberei szerint a világ első "ökológiai hitelnapja" 1987. december 19. volt. Ez a dátum szimbolizálja azt a napot, amikor az emberi fogyasztás meghaladja a Föld újratermelő képességét az adott évben. A globális gazdasági növekedés miatt az "ökológiai hitelnap" évről évre korábbra esik, tavaly október 6-án "ünnepelhettük". Ez annyit tesz, hogy bolygónknak jelenlegi biokapacitása (a rendelkezésre álló, biológiailag produktív szántóföld, legelő, erdő és halászterület) mellett 15 hónapra lenne szüksége ahhoz, hogy megtermelje azokat a természeti javakat, amelyeket 2007-ben elfogyasztottunk. Az erdőirtás, a túlhalászás, a termőterületek csökkenése, a környezetszennyezés, a nyersanyag- és energiapazarlás csak néhány tényező azok közül, amelyek miatt mind nagyobb deficitbe kerülünk Földünkkel szemben, miközben hitelkeretünk egyre zsugorodik. A túlfogyasztás mértéke természetesen országonként és földrészenként eltérő. Ha minden egyes ember olyan életszínvonalon élne, és annyit fogyasztana, mint mondjuk Nagy-Britannia polgárai, akkor tavaly az "ökológiai hitelnap" április 16-ra esett volna.

Ökológiai lábnyom

Az ökológiai hitelnap kiszámításának alapját az úgynevezett ökológiai lábnyom képezi, melynek elméleti hátterét egy kanadai szakember, William Rees alkotta meg a hetvenes években. Az ökológiai lábnyom egy területnagyságban (hektár) kifejezett érték, amely alapvetően azt mutatja meg, hogy a vizsgált alanynak mekkora föld- és vízterületre van szüksége önmaga fenntartásához és a tevékenysége során előállított hulladék elnyeléséhez. A mutató kiszámításánál figyelembe veszik többek között a táplálék részét képező gabona termőterületét, az elfogyasztott hús előállításához szükséges legelő méretét, a lakhely által elfoglalt földterületet, valamint annak az erdőterületnek a nagyságát, amely az energiafelhasználással arányos mennyiségű szén-dioxid megkötéséhez, illetve a fa- és papírfogyasztás kielégítéséhez szükséges. Az ökológiai lábnyom nemcsak egyénekre, hanem csoportokra, régiókra, országokra, sőt, az egész bolygóra is kiszámítható.

Nagy lábon élünk

A legutolsó felmérés szerint egy ember átlagos ökológiai lábnyoma 2,2 hektár. Ha a Föld jelenlegi biokapacitását, ami 11,2 milliárd hektár, elosztjuk a népességgel, akkor kb. 1,7 hektárt kapunk. Ténylegesen tehát ennyi jut egy főre, a fennmaradó részt pedig – mint ahogy korábban szó volt róla – bolygónk tartalékaiból kell fedezni. Az emberiség ökológiai lábnyoma azonban egyre csak terebélyesedik. Ennek a fogyasztás növekedése és a népesség növekedése mellett másik fontos oka, hogy folyamatosan csökken a használatba vehető termőterületek nagysága, így romlik Földünk eltartóképessége.

Talán nem meglepő, hogy azok az országok, amelyek egy főre eső ökológiai lábnyoma nagy, tehetősek is egyben, az elmaradott térségek államai viszont elenyésző terhet rónak a bolygó ökoszisztémájára. Míg előbbiek mutatójában alapvetően az energiafelhasználáshoz kapcsolódó környezetszennyezés aránya nagy, addig az utóbbiaknál leginkább a mezőgazdasági művelés alá vont földterületek szerepelnek nagyobb súllyal. Az egy főre eső ökológiai lábnyom alapján az Egyesült Arab Emirátusok foglalja el az első helyet a világ országainak listáján. Közel 12 hektáros mutatójával messze megelőzi a második helyen álló Amerikai Egyesült Államokat, amely 9,8 hektárral büszkélkedhet. A dobogó harmadik fokán Finnország áll 7,6-es mutatójával (ez utóbbi esetében egyébként a fakitermelés és a fafelhasználás mértéke önmagában több mint 2,2 hektáros ökológiai lábnyomot jelent). A 150 országot felvonultató lista végén Szomália és Afganisztán található, melyeknél ez a szám csak néhány tized.

Érdekesség, hogy Magyarország a maga 3,6 hektáros ökológiai lábnyomával az előkelő 32. helyen szerepel, így a közepesen túlfogyasztó országok közé tartozik. Bolygónkra nehezedő környezeti terhünk legjavát – a velünk hasonló fejlettségű államokhoz hasonlóan – a szén-dioxid-kibocsátás adja.

Forrás: index.hu

Publikálva: 2010. november 25.

Mondja el a véleményét, szóljon hozzá cikkünkhöz
Kapcsolódó termékek
Prémium Közepes Energia Multivitamin fénykép
Prémium
Közepes Energia Nagydózisú Multivitamin
Az aktív emberek
vitaminja.
Normál ár:
13500 Ft
mennyiség növelésemennyiség csökkentése
db

Legutóbb olvasott oldalaink:

Amire még a vitaminoknál is jobban szüksége van?
Válassza ki a Jó Közérzet Vitamin® Prémium Kollagén Csomagját!
1 doboz Prémium Kollagén
1 doboz Prémium Kollagén
9700 Ft/db helyett
6700 Ft/db
2 doboz Prémium Kollagén
2 doboz Prémium Kollagén
9700 Ft/db helyett
6700 Ft/db
3 doboz Prémium Kollagén
3 doboz Prémium Kollagén
9700 Ft/db helyett
5600 Ft/db
5 doboz Prémium Kollagén
5 doboz Prémium Kollagén
9700 Ft/db helyett
4600 Ft/db