Komoly látászavarokat okozhat, ha fáradtan ülünk a volánhoz

A vezetésünket befolyásoló súlyosabb látási és koncentrációzavarokat okoz, ha fáradtan ülünk a volán mögé. Miért látjuk rosszabbul az útjelző táblákat és a lámpákat, ha kialvatlanul vezetjük az autót? Miért lehetnek veszélyesek az agyunkban ilyenkor kialakuló "rövidzárlatok"? Mit tehetünk a fáradtság legyőzése ellen vezetés előtt és közben?

Alvásmegvonás után látásproblémáink is lehetnek

A kialvatlanság nagymértékben ronthatja azt a képességünket, hogy értelmezzük a látott képet - állapították meg a szingapúri Duke-NUS Egyetem kutatói, akik egészséges, alvásukban gátolt (alvásdeprivált) önkéntesek látását tesztelték. A vizsgált személyeket arra kérték, hogy azonosítsanak rövid időre felvillanó betűket: vagy egy nagy H, vagy egy nagy S betűt, amelyek kisebb H, illetve S betűkből voltak kirajzolva. A kisebb betűk időnként azonosak voltak a kirajzolódó nagybetűvel, időnként viszont nem; az önkénteseknek hol a kisebb, hol pedig a nagyobb betűket kellett azonosítaniuk a megfelelő gomb megnyomásával.

Ha nem alszunk eleget, sok lehet a "rövidzárlat"

A kutatók eközben funkcionális mágneses rezonanciás agyi képalkotó vizsgálattal (fMRI) jelenítették meg a különböző agyterületek vérkeringésének változásait. A szakemberek azt találták, hogy a vizsgálati alanyoknak alvásmegvonás után is voltak olyan periódusaik, amikor a feladatokat gyorsan meg tudták oldani, ám a normális időszakokat időről időre olyan fázisok váltották fel, amikor reakcióidejük lassú volt és "rövidzárlat" keletkezett a látásfeldolgozásban és a figyelemben. A lassú fázisban a kialvatlan önkéntesekben drámaian csökkent a magasabbrendű látókérgi aktivitás, és a feldolgozást ellenőrző agyterületek nem tudták megfelelően ellátni funkciójukat. A kontroll régiókban időnként a kipihent önkéntesekben is megfigyeltek rövid kihagyásokat, a látásfeldolgozást érintő hibák azonban csak az alvásdeprivált alanyokban léptek fel - áll a tanulmányban.

Félálomban nem tudjuk jól értelmezni a látottakat

A kutatók elmélete szerint az alvásmegvonás miatti kihagyások a kognitív működésben azzal magyarázhatók, hogy alvásdeprivált állapotban az agyban folyamatosan verseng egymással az "ébresztő" funkció a "kikapcsolással", vagyis amikor az agy jóval kevésbé érzékeny a külső környezetből érkező információkra. Egyszerű vizuális ingereket - a jelenlegi kísérletben egy villogó sakktáblát - az agy alváshiányos állapotban is gyorsan fel tud dolgozni, ám a magasabbrendű látásfeldolgozás, vagyis a látottak értelmezése ilyenkor nem működik jól. A tanulmány azt is igazolja, mennyire veszélyes lehet az alvásmegvonás a sztrádákon autózva, ahol akár négy másodpercnyi kihagyás is tömegbalesethez vezethet.

A kialvatlanság egyéb komoly problémákat is szülhet a volánnál

Alaptétel, hogy az alvást nem lehet tartósan megvonni a szervezettől, a figyelem, az éberség fenntartásához szükségünk van az alvásra. Kutatások szerint ugyanis 24 óra alvásmegvonás után olyan állapot alakul ki, mintha fél liter pálinkát fogyasztott volna a vezető.

A tartós kialvatlanság emellett jelentősen rontja a memóriát és a teljesítőképességet, így súlyos figyelemzavar is felléphet, valamint az érintett ingerlékenysége is jelentősen fokozódik. Mindezek következtében egyre súlyosabb látászavarok - ritka esetekben víziók és hallucinációk - alakulhatnak ki az érintetteknél, amelyek miatt a kialvatlan vezető fokozott balesetveszélyt hordoz magában. (A nyugodt, pihentető alváshoz szükséges feltételekről korábbi cikkünkben bővebben is olvashat.)

A vizsgálat eredményei mindazok számára fontos figyelmeztetésként szolgálnak, akiknek álmossággal küzdve kell nagy koncentrációt igénylő munkát végezniük vagy autót vezetniük, a kamionsofőröktől és a távoli autóutakra indulókon át az éjszakai ügyeletet ellátó orvosokig.

Tanácsok a biztonságos vezetéshez a fáradtság elkerülésére

Ne induljunk útnak fáradtan, inkább halasszuk későbbre az indulást és pihenjünk pár órát!

2-3 óránként érdemes megállni vezetés közben 10-15 percre, amit használjunk ki a felfrissülésre. Mosakodjunk meg, együnk-igyunk és tornáztassuk meg végtagjainkat, ne üljünk le a parkolóban lévő első padra.

Ne próbáljuk magunkat kávéval, energiaitalokkal ébren tartani, inkább aludjunk egy rövidet a parkolóban!

Légkondicionálót használva is húzzuk le időnként az ablakokat, hogy friss oxigén jusson az utastérbe. Ez jelentősen fokozhatja éberségünket.

A könnyebb tájékozódás érdekében írjuk fel egy cetlire az utunk során érintendő főbb városokat, majd ragasszuk fel a napellenző belső felére, így térkép nélkül, fáradtabban is könnyen követhetjük a kitalált útvonalat.

Amennyibben fáradtnak érezzük magunkat, akkor az autópályára felhajtva ne előzzünk le rögtön mindenkit a belső sávban, előbb vegyük fel a tempót a külső sávban, és ha tehetjük végig maradjunk is ott.

Az első és hátsó szélvédők és az ablakok is mindig legyenek tiszták. Amennyiben azt érezzük, hogy fárad a szemünk, azonnal álljunk félre az első pihenőnél, és pihenjünk csukott szemmel, elősegítve a szem regenerációját.

A pontos észlelést jelentősen akadályozza a káprázás, az erős napsütés, vagy a hirtelen világos zónából sötét zónába érkezés (és ugyanez fordítva). Ezek a hatások fokozottabban jelentkeznek, ha fáradtabbak vagyunk. A napsütés okozta káprázás legegyszerűbb ellenszere a jó napszemüveg, de ez nem csak nyáron jelenthet segítséget, hanem télen is, hiszen az alacsonyabb szögből érkező napsütés ilyenkor is zavarja a vezetőt.

A látást erősen korlátozza a vakítás is. Természetesen szabályok írják elő, hogy mikor kell a tompított világítást lekapcsolni, mégis gyakori jelenség, hogy a szemben haladó vagy a hátulról közeledő jármű fényszórója elvakítja a vezetőt. Ez a vakítás azt jelenti, hogy ideiglenesen korlátozottan észleljük a környezetet, vagyis ha ugyanolyan sebességgel közlekedünk, akkor egy ideig gyakorlatilag "vakon" vezetünk. Ha szükséges, álljunk félre ilyenkor, és csak néhány percnyi pihenés után vezessünk tovább.

Vig Julianna - Makó Attila

Forrás: origo.hu