Nem az üldögélés tesz kövérré

A túlsúlyosság járványszerű terjedéséért a szakemberek részben a fejlett világ lakóinak elkényelmesedett, mozgásszegény életmódját okolják. Ám egy új kutatás szerint sokkal inkább a túlzott falánkságnak, és nem annyira a mozgáshiánynak köszönhető az iparosodott országokban aggasztó méreteket öltő elhízás.

A mozgáshiány vagy
a túlzott kalóriabevitel tekinthető-e
az elhízás fő okának?

Abban valamennyi kutató egyetért, hogy az elhízást végső soron a szervezet energiaegyensúlyának felborulása okozza. Ha több kalóriát veszünk magunkhoz, mint amennyit elégetünk, testünk a felesleget zsírszövet formájában raktározza el. Az egyensúly eltolódása eredhet a túl sok evésből, a túl kevés fizikai aktivitásból vagy a kettő kombinációjából is. A legújabb kérdőíves kutatások azt mutatják, hogy az emberek napi fizikai aktivitása az elmúlt évtizedekben csökkent, a napi kalóriabevitel azonban nem változott. Az említett vizsgálatok fő hiányossága, hogy a megkérdezettek saját beszámolóira hagyatkoztak, ami nem mindig felel meg pontosan a valóságnak.

Annak érdekében, hogy a táplálkozási szokásokkal és a fizikai aktivitással kapcsolatban megbízhatóbb adatokat szerezzenek, Klaas Westerterp (Maastricht Egyetem) és John Speakman (Aberdeen Egyetem) a kétszeresen jelölt víz módszerét alkalmazta: a vizsgálati alanyoknak két héten át minden nap kismennyiségű hidrogén-, illetve oxigénizotóppal jelölt vizet adtak (a vízmolekulák oxigénatomjainak egy része az anyagcsere-folyamatok során hasznosul, egy része pedig szén-dioxid molekulák részeként távozik). Az izotóppal jelölt oxigénmolekulák mennyiségében tapasztalható csökkenés a szervezetből távozó víz és szén-dioxid mennyiségét együtt méri, az izotópos hidrogén csökkenése viszont csak a szervezetből távozó vízmennyiséget. A hidrogén- és oxigénizotópok arányának a vizeletben mérhető változásaiból - a távozó szén-dioxid mennyiségének meghatározásán keresztül - végül megbecsülhető az illető személy átlagos anyagcsererátája, úgy, hogy a szén-dioxid-mennyiség értékét energiaráfordítássá alakítják át.

A kutatócsoport az újonnan kapott mérési eredményeket összevetette egy másik nehézvizes vizsgálat adataival, amelyet szintén Westerterp végzett 266 maastrichti lakoson húsz évvel ezelőtt, emellett az Egyesült Államokban, illetve a harmadik világban végzett korábbi vizsgálatok eredményeivel is összehasonlították az új adatokat. Az energiafogyasztással kapcsolatos mérési módszerek közül a nehézvízvizsgálat tekinthető a legmegbízhatóbb módszernek, ami alkalmas arra, hogy megfelelő pontossággal elemezzék az összes rendelkezésre álló adatot.

Az összehasonlításokból kiderült, hogy az emberek pont annyi kalóriát égetnek el napjainkban, mint a korábbi generációk. A napi energiafelhasználás valamennyi vizsgálatban hasonló volt, függetlenül attól, hogy azt Európában, az USA-ban vagy a fejlődő országokban végezték-e. Ugyanebben a húszéves periódusban az elhízás gyakorisága Hollandiában a duplájára, az USA-ban pedig a háromszorosára nőtt - olvasható a Science hírportálján. "Nem állítjuk, hogy a testmozgás ne számítana: ha valaki edz a maratonra, természetesen fittebb lesz. Ám úgy tűnik, hogy az átlagember napi fizikai aktivitása nem változott. Azt az időt, amit ma tévénézéssel töltünk, az ötvenes években valószínűleg rádióhallgatással, a húszas években pedig olvasással töltötték az emberek. Vizsgálatunk azt sugallja, hogy a nyugati világban terjedő kövérség döntően a helytelen táplálkozási szokásoknak köszönhető" - emelte ki Speakman.

Loren Cordain, a Colorado Állami Egyetem élettanprofesszora provokatívnak tartja az új eredményeket. Véleménye szerint a különböző nehézvizes vizsgálatokat nem teljesen azonos módszerrel végezték, ezért nem feltétlenül lehet őket összehasonlítani. A kutató azt is aggályosnak tartja, hogy a húsz évvel ezelőtti maastrichti vizsgálatban mindössze 366 ember vett részt, ami nem tekinthető reprezentatívnak az egész országra nézve. Speakman azonban mindezek ellenére úgy véli, elemzésük megfelelő módszerekkel történt, következtetéseik pedig megalapozottak.

Forrás: origo.hu