A hasmenés étrendi kezelése és megelőzése

Milyen étrendet kövessünk hasmenés esetén? Hogyan előzhetjük meg a hasmenés kialakulását, és melyek azok az alapvető higiéniai szabályok, amelyek évszaktól függetlenül is érdemes betartanunk a konyhában vagy a bevásárláskor?

A megivott és a szilárd tápanyagokban lévő nedvességtartalomból, valamint az emésztőnedvekből a bélrendszerbe jutó folyadék (9-10 liter) nagy része a vékonybélből szívódik fel, a vastagbélbe pedig már csak másfél liternyi folyadék jut. A vastagbélből később ez is visszaszívódik, így a széklettel csak nagyjából egy deciliternyi távozik. Hasmenésről akkor beszélünk, ha a székletürítés gyakorisága meghaladja a napi 2-3 alkalmat, továbbá a széklet hígabbá válik, víztartalma erősen fokozódik. A hasmenés lehet ozmotikus, amikor a bélcsatornában vissza nem szívódó, vízben oldott anyagok maradnak vissza, amelyek vizet kötnek meg (ez például tejcukor-érzékenység vagy szorbitfogyasztás esetén fordulhat elő). Kiválasztásos hasmenés esetén a kiválasztási folyamatok kerülnek túlsúlyba a folyadékfelszívódással szemben, például különféle baktériumok méreganyagai, bélbetegségeket okozó vírusok, bizonyos hashajtók, illetve egyes gyógyszerek hatására, amelyek elősegítik a kiválasztást.

Felszívódási zavar okozta híg, vizenyős hasmenés fordulhat elő például Crohn-betegség és fekélyes vastagbélgyulladás, illetve bizonyos daganatok kialakulásakor. Gyorsuló bélmozgás esetén a béltartalom csak rövid ideig érintkezik a gyomor-bél traktus felszívó felületével: ezt az állapotot gyógyszerek, savközömbösítő anyagok, hashajtók vagy hormonok okozhatják, amelyek ingerlik a bél simaizmait. Egyes baktériumok (szalmonellák, shigellák vagy kolera), vírusok vagy gombák heveny (gyorsan kialakuló és/vagy rövid lefolyású) hasmenést vagy ételmérgezést (toxikus hasmenést) is okozhatnak, amennyiben túlságosan elszaporodnak a bélcsatornában.

Az étrendi kezelés során egy-két napos koplalás szükséges, a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre azonban ilyenkor is ügyelni kell a só- és folyadékháztartás megfelelő egyensúlya miatt (a szervezet folyadékháztartásának szabályozásában a kálium és a nátrium töltenek be alapvető szerepet). A diéta során csak fokozatosan építhetőek be az egyes élelmiszerek.

A pótlás enyhén sózott, cukor nélkül készített fekete vagy zöld teával, szűrt, natúr gyümölcslével, szénsavmentes ásványvízzel, ivóvízzel vagy zöldség-gyümölcs centrifugában készített sárgarépalével történik. A beteget kottyonként kell itatni - akár negyed vagy félóránként - még akkor is, ha hányingere van. A kiszáradás megelőzésére és kezelésére a gyógyszertárakban recept nélkül kaphatóak az úgynevezett "rehidráló" sókeverékek: az ebből készített italok gyermeknél és felnőtteknél is egyaránt hatásosak.

A tünetek enyhülésekor a folyadékot zöldségfőzettel, főtt burgonya leszűrt levével, sárgarépalevessel egészíthetjük ki (ez utóbbi esetben a megtisztított sárgarépát lereszeljük, hideg sós vízben puhára főzzük, majd áttörjük és ismét összeforraljuk). A burgonya és a sárgarépa fontos káliumforrás. A menüt száraz rántással készült rántott levessel, vizes burgonyapürével, burgonyahabbal (a főtt burgonyát burgonyatörőn préseljük át, hogy laza legyen), héjában vagy sütőben sütött burgonyával bővíthetjük. Rizsből és zabpehelyből nyáklevest is készíthetünk: a zabpelyhet hideg vízben körülbelül 10 percig kell áztatni, utána 20 percig főzni, majd leszűrni, áttörni, újra felforralni és sóval ízesíteni. Jó hatású továbbá a banán és az almakúra (naponta 1-1,5 kg nyers, frissen reszelt almát adjunk a betegnek, kis adagokra elosztva). Ezek az ételek könnyen felszívódnak a vékonybélből, emellett megnyugtatják a bél nyálkahártyáját és energiát adnak a szervezetnek. Az étrend tovább bővíthető sós lezsírozott húslevessel, kétszersülttel, enyhén pirított vizes zsemlével, fehér kenyérrel és ropival. A rostok közül a pektin adható, például alma, banán vagy hámozott őszibarack formájában. A zöldségfélék és gabonák közül a fehér- és a sárgarépa, a burgonya, a petrezselyemgyökér és a rizs fogyasztása ajánlott. A szorbittartalmú mesterséges édesítőszerek és a cukor kerülendőek, ugyanis fokozzák a bélmozgást.

A diéta következő lépéseként zsírszegény pépes étrend fogyasztása javasolt. Először fehérjetartalmú sovány termékekkel bővíthetjük az étrendet: ezek közé tartoznak a lágy tojás, a sovány sajtok és túró, a light kockasajt, illetve a zsírszegény felvágottak. Csirke és pulykahúst is süthetünk - zsiradék nélkül - alufóliában, teflonban vagy sütőzacskóban. Köretként tálalhatunk főtt burgonyát, főtt rizst és párolt sárgarépát. Egészítsük ki a menüt kompótokkal, gyümölcslevekkel. A főzelékféléket savanyított tejtermékkel készített habarással sűrítsük. A tejet 1-3 hétig hagyjuk ki az étrendből: heveny bélfertőzések után átmenteti tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia) alakulhat ki. A zsiradékokat (növényi olajat) először csak kis mennyiségben használjuk fel az ételek elkészítéséhez. Önálló ételként ne adjunk margarinnal megkent pékárut sem. A tünetek megszűntekor, a beteg közérzetének javulásakor csak fokozatosan érdemes visszatérni a betegség előtti hagyományos étrendre.

Forrás: origo.hu